A hazai gazdaság idén 0,1 százalékos zsugorodással zárhatja az évet, 17,8 százalékos infláció mellett. Az MBH Bank új prognózisa alapján jövőre viszont ismét erőteljes, évi 4 százalék körüli növekedési pályára állhat vissza a gazdaság, és 2024-re már becsúszhat a jegybanki tűréssávba az infláció is.
Fenntartja az átlaghoz képest jóval rózsásabb gazdasági előrejelzéseit az MBH Bank. Eltérően alakul a gazdaság különböző területein tevékenykedő szereplők sorsa, de összességében javuló inflációs folyamatokra és teljes foglakoztatás mellett elérhető egészséges növekedésre van remény, miután az agrárium megússza a tavalyi termést tönkretevő aszályt.
A banknál pozitív folyamatokat látnak a gazdaságban, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a magas kamatok visszafoghatják a teljesítményt.
Az év végére 5 százalékra eshet vissza az infláció, és a következő hónapokban fokozatosan javulhat a tavaly év végére már nagyon feszült gazdasági helyzet – vélik a Magyar Bankholding elemzői, akik tavalyi növekedési prognózisukon rontottak, az idein pedig kicsit javítottak. A recessziót azonban szerintük se kerüljük el.
Jó ideig velünk maradnak a magas kamatok és a forint akkor sem erősödhet sokkal a 400 forintos euróár fölé, ha megegyezés születik az EU-pénzekről – erről is beszélt Suppan Gergely a bankcsoport sajtóbeszélgetésén.
Suppan Gergely szerint ezen a helyzeten egy alapkamat-emelés se segíthet, csak az, ha békét köt Oroszország és Ukrajna.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
Sok múlik azon, hogy meddig tartanak a lezárások, és mennyire sikerül házhoz szállítással pótolni a kiesést.
Az európai gazdaság recessziójának enyhülése, illetve a javuló hazai ipari termelés és a bővülő export javíthatja a külkereskedelmi mérleg egyenlegét az idén - mondták elemzők hétfőn
Munkahelyek megtartásáról, lassú leolvadásról vagy esetleg valódi bővülésről szólnak a 2012-es foglalkoztatási adatok? Ha az üzemi híradásokat nézzük, a kép inkább rózsaszín, mint ami a statisztikákból kiderül. A "sok kicsi sokra megy" elve a munkahelyteremtésben egyelőre nem ellensúlyozza, hogy még mindig van pár nagyobb léptékű elbocsátás.
Tovább gyorsulhat az infláció a következő hónapokban, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árának emelkedése miatt - mondták banki elemzők az MTI-nek kedden. A szakértők szerint még jövőre sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél.
Feszültséget okoz a piacokon, hogy az Egyesült Államokban ismét nem sikerült megállapodni az államadósság-limit megemeléséről. Az ideges hangulatban a menedékvaluták, így a svájci frank erősödésére és az arany drágulására kell számítani.
A Takarékbank elemző szerint a válságadók időtartama körüli ködösítés érthetetlen, mert ha 2013-ra teljesen megvalósul a 600-800 milliárdos kiadási megtakarítás, az kiválthatja a különadókat.
A bruttó hazai termék (GDP) az idén körülbelül 1 százalékkal nőhet gazdasági elemzők szerint, akik úgy vélik: jövőre 2,7-3 százalék lehet a növekedés.
Akár lényegesen is csökkenhet a következő években az államadósság és a kamatteher a magán-nyugdíjpénztári befizetések és vagyon átirányításával az állami kasszába, de a részletek ismeretének hiányában még sok a bizonytalanság és az eredmények is kétesek az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik kissé eltérően ítélték meg a hatásokat.
Rontotta a 2020-as GDP-előrejelzését a Takarékbank, de úgy számolnak, hogy ha meglesz a koronavírus elleni vakcina, 2021 utolsó hónapjaira elérheti a magyar gazdaság azt a szintet, ahol 2019 végén állt.
Magyarországon a válság kitörése óta jelentősen csökkent a bankok által kihelyezett hitelállomány, emellett a lakosság és az állam is visszafogja a fogyasztást és hitelfelvételt, így aligha tud dinamikusabban élénkülni a gazdaság- írja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a tagokvagyunk blog friss bejegyzésében. Az elmúlt két év gazdaságpolitikája rontott az üzleti bizalom szintjén és a lakosság várakozásain, de egyúttal hozzájárult a külső egyensúly javulásához. Egyelőre ugyanakkor a jövő felélése miatt képződött lyukakat kell betömködnünk.
Ha a vártnál nagyobb visszaesést év közben nem sikerül korrigálnia a gazdaságnak, akkor nagyjából nyolcvanmilliárd forint pluszt kellene még találni az idei költségvetésben. Ha kedvezően alakulnak a dolgaink (EU/IMF-megállapodás, kamatok csökkenése), és követjük az új Széll Kálmán-tervet, akkor ez megoldható. De a GDP a kormány várakozásával ellentétesen egész évre vetítve könnyen mínuszban lehet.
A vártnál jobban alakultak a keresetek novemberben, ám az elemzők szerint az idén biztosan lassul a növekedés dinamikája, miközben nagy kérdés, hogyan alakul a foglalkoztatás.
Elsősorban az alacsony bázisnak és a külső kereslet növekedésének tulajdonítják az ipari termelés majdnem 10 százalékos áprilisi növekedését az elemzők, akik az év második felében már nem számítanak a mostanihoz hasonló kiugró növekedésre. Kedvező jel ugyanakkor, hogy az új megrendelések is kezdenek felfutni, ami a növekedés folytatódására utal.
